Category: Blog

A gyönyörű központ.
Remélem járok majd itt, de előbb bele kell vágnom az omotesenke tanulásába.

Én még ilyenről sosem hallottam 🙂

Mindenképp ki fogom próbálni és majd mesélek!

 

Tamásnak köszönhetően rátaláltunk Dénes cikkére is a CarpeDiemtől

Idézem:

Bizonyára kevesen gondolnak a most következő receptre, ha jeges teára terelődik a szó. Mutattunk már sokfélét, de egyértelműen ez a legjobb. Csak az teszi lehetővé az elkészítését, hogy a tea kitűnő minőségű, garantált helyen készült és persze van benne elegendő “szufla”, azaz tartalom. Tehát teríts meg a teához, hűtsd le a tisztított, vagy, ha szerencsés vagy, a tiszta forrásvizedet. Tedd ugyanezt a teáskannáddal. Hűtsd le, már ez maga amolyan anti-tea-tett. Aztán mérd ki a szokásos mennyiségű gyokuro teádat és tedd a kannába. Helyezz rá pár jégkockát és öntsd fel a jeges vízzel, ne sokkal, elegendő lesz 3 csészényi, csupán 100-120 ml. A várakozás valamivel több, mint a rendes felöntés esetén, de nem túl hosszú, mondjuk 3-3,5 perc. Ugyanezt elkövetheted a legfinomabb sencháddal, kariganéval és matchából a jeges célra készített matchákkal. Külön hidegvizes teát isbemutattunk már emitt. A hideg, vagy jeges vizes felöntés lényegében nem különbözik az egyéb felöntésektől. A tea vízben oldható anyagai, a polifenolok, a koffein így is eljutnak hozzánk, csak jóval lassabban, ezért lágyabbnak, sőt finomabbnak fogjuk érezni. Elnyújtott öröm lesz.
Az viszont nem javasolt, hogy elfeledkezzünk, tíz perceken át a teán hagyjuk a vizet, mert így jegesen is túlöntött lesz. Talán fölösleges figyelmeztetés, hogy a teához használt jég is tiszta vízből származik, másképp minden erőfeszítésünk kárba vész.
Itt az eredmény, legalábbis az első felöntés. Ha a tea zöldség, akkor zöldséglé. Ha a tea egy régi tradíció itala, akkor esszencia. Ha a tea tea, akkor ez valami egészen különleges dolog. Ezzel a módszerrel, nagy odafigyeléssel még legalább 8-10-szer önthető fel a tea, de az ötödik felöntéstől már aktív közreműködést kíván; lapogassuk, lapozgassuk, nyomkodjuk, préseljük. Mindez több, mint egy órát fog igénybe venni, mert a második ötös sorozat felöntései már jóval hosszabbak.

Ugyebár beígértem hogy csinálok majd bejegyzést gaiwan használatról…

Lett is nem olyan rég egy új gaiwanom ami erre nagyon is megfelelt volna…

Amíg ma este ennek is eltörtem a tetejét…

Valakinek egy törhetetlen raktáron?

Tud valaki jó teaházat Barcelonában? 🙂

A blog egy leendő társszerzőjével elmentünk a Műcsarnokba egy teaszertartásra.

A belépéskor egy nagy asztalnyi raku kerámia és kalligráfia fogadott, majd a belépős kassza a múzeumba, a terem bejáratánál pedig a teajegy árus. Olyan másfél-két óra múlva furcsa, vegyes érzéssekkel jöttem el. Majd 3000 Ft-ba került fejenként a belépő és a tea együtt, és mindezért egy terembe jutottunk ahol zazen (hangzavarban? 20 percben? turnusokban?) és teaszertartás (széken? tömegesen? hangzavarban?) volt. Én értem, hogy adomány, de ha már adományozok és nem csak interneten csekkfüzetben, hanem rendezvényen… akkor az a rendezvény lehetne… bővebb?

Így utólag, azt hiszem nekem ezért kellett elmennem,

一期一会
Ichigo-ichie

és örülök hogy ezzel a kalligráfiával találkoztam körítve a matchával és a virággal.

Nekem mind a zazen, mind a tea egy lassabb, csendesebb, nem tömeg dolog. A szertartás is így inkább érdekesség, és mutogatás volt mint szertartás. Mondom ezt kívülről. De én így éltem meg, így csak ezt tudom tovább adni. Azt hiszem ezt az Urasenkés közönségnek teáztatós koncepciót még nem tudtam elfogadni.

Ha nem lett volna ez a kalligráfia, akkor most negatívat írnék, félig materialistán, hogy mit nem adott 3000 Ft-ért a rendezvény.

Így viszont nagyon köszönöm az élményt, de mindemellett remélem, hogy a jövőben tudnak a szervezők fejleszteni. Mesélni, magyarázni, beavatni. Megérkeztetni, lelassítani. Megmutatni.
Az első lépés talán az egyik legnehezebb.