Author: Feldin
Tetere teaház – Barcelona
Ha Barcelonában jártok van egy hely ahová el kell néznetek, ez pedig a Tetere teaház és teabolt. Külvárosi (ez túlzás azért, nem központi) bolt, úgyhogy egy nagyobb sétával érhető el. Persze metróval ezen lehet egy kicsit gyorsítani (Lesseps-től 5-10 perc séta). Illetve érdemes figyelembe venni, hogy 17.00 – 22.00-ig vannak nyitva. Ezt akkor tudtam meg amikor elősször sétáltam a bolthoz 3 körül. 🙂 Viszont a Park Güel egész közel van, úgyhogy akár egy túristás nap végére is szépen beilleszthető. Én is ott kötöttem ki a nyitásig hátralevő időben. Majd 16.55-re vissza is értem és a tulaj is befutott egy 10 perccel később 🙂 Úgyhogy együtt nyitottunk és közben egy jót beszélgettünk ( itt meg is osztanám a titkot ahogy rájuk találtam: google puerh, sheng és shu kulcsszavakra. Ahol ezt használják ott van remény 🙂 )
A tulaj mint kiderült nem egyedüli, a feleségével együtt viszik a helyet. A srác egy örökvidám, lófarkas, mosolygós spanyol és a felesége pedig kínai (ami meglehetős előny ha az ember kínával üzletel). A harmadik “tulaj” a hihetetlenül aranyos óriáscsecsemőjük, aki mindig ott volt bármikor is mentem 🙂 Főleg a sráccal beszélgettünk. Jól beszél angolul. Szívét lelkét a helybe teszi. Talán ettől éreztem magam egyből otthonosan, mintha Petiékhez néztem volna be.
A teaház és a bolt külön bejáratokkal rendelkezik, így kellenek ketten hogy mindkettő nyitva legyen.
Ennek köszönhető, hogy amikor először mentem, meg kellett várnunk a feleségét, hogy ne kelljen zárni nyitni mindent állandóan. A várakozáshoz leültem a teaházban, és ehhez pedik egy finom oolongot kaptam társaságnak.
A teaházban érdekes berendezéseket lehet találni. Kicsi és nagyon hangulatos hely, amiben a rendelkezésre álló cső alaprajzot nagyon jól feldobták.
Kétszer jártam itt és mind a kétszer haza érkeztem.
A hátsó elbújós rész
Ez pedig a kedvenc tálcám innen, egy régi kínai kézimalom újrafelhasználásából
A bolt rész
Üvegből mindenféle
A pénztár és mögötte a kincstár
A kannák és a gaiwanok
Ide készülnek, a pecsét mellett rajta van az aljukon hogy Tetere.
Majdnem elcsábultam egy szép kannára. Párszor már meg is bántam hogy nem 🙂
Egy kisebb puerh készlet. A piros toucha és lepény család lent egy érdekes széria. Minden évben az aktuális év állatának képe van a csomagoláson.
Gaiwan
Ugyebár beígértem hogy csinálok majd bejegyzést gaiwan használatról…
Lett is nem olyan rég egy új gaiwanom ami erre nagyon is megfelelt volna…
Amíg ma este ennek is eltörtem a tetejét…
Valakinek egy törhetetlen raktáron?
Google az én barátom – Tetere
Találtam is egy helyet, amit megkéne nézni, ha már arra járok 🙂
és van ám nekik webshopjuk is: http://www.tetere.com/shop/
(és egy kisebb, kommerszebb, de szintén meglátogatandó: http://cajchai.com/)
BCN
Tud valaki jó teaházat Barcelonában? 🙂
Arany sárkány – vigyázat, harap!
Kimaradt egy puerh beszámolóm!
Szörnyű hogy telik az idő. Annyi mindent szeretnék ide írni és egyszerűen nem sikerül.
Szóval, volt szerencsém megkóstolni az Aranysárkányt (ha jól emlékszem, cáfoljatok meg ha nem)
Gyönyörű csilivili díszcsomagolás
Nagyon jó minsőégű, “öreg”, karakteres shu puerh.
Ehhez mérten kicsit szögletes, hozzá illő kannában készült
A színe már sokat elárul
Még a sokadik körben is
Nagyon jó, mély puerh.
Ha tehetitek, kóstoljátok (sokszor, sokat) 😉
Taiwan – Teaparker
Marumoto
Új bolt a városban!
(nem, ez még nem az enyém… sajnos…)
Marumoto
A pont jó méretű bolt, kincsekkel megtöltve. Új dolgok boltja. Japán vegyes cukiságok, de a bolt fele az ami nekünk most érdekes. Teás eszközök és teák. Méghozzá minőségi japán teák és gyönyörű Tokonome és egyéb kannák, csészék, chawanok. Az eladók barátiak és nagyon segítőkészek. A hölgy papírra leírta nekem a teljes tealapjukat, kézzel.
Ha a Deák térnél jártok mindenképp nézzetek be.
Egy ilyen boltot szeretnék én is egyszer 🙂 (esetleg egy kicsit nagyobb teázó résszel 🙂 )
Én vele köszöntem meg a nyitást:
Le Palais Des Thés: Grand Lapsang Souchong
Van egy zacskóm ebből a teából. Kaptam ajándékba. Minőségi, nagyon jó tea. Egy polcon üldögél, és csak nagyitkán nyújtom ki érte a kezem. Dobozba se tettem át, nincs neki dedikálható dobozom 🙂 Mert hát, ez a tea egy karakter. Méghozzá átható és maradandó.
Emlékszem, hogy Nagypapámnál a kamrába belépve volt olyan illat, mint ami ennek a teának van (akár 5 méterről), ahol lógtak a rúdról a kolbászok, szalámik. Füstölt, nagyon füstölt tömény, domináns illat.
Van olyan hogy megkívánom.
Ritkán.
De akkor egy kincs.
Szép álmokat!
Cha Zen ichi mi – egy tea Japánért
A blog egy leendő társszerzőjével elmentünk a Műcsarnokba egy teaszertartásra.
A belépéskor egy nagy asztalnyi raku kerámia és kalligráfia fogadott, majd a belépős kassza a múzeumba, a terem bejáratánál pedig a teajegy árus. Olyan másfél-két óra múlva furcsa, vegyes érzéssekkel jöttem el. Majd 3000 Ft-ba került fejenként a belépő és a tea együtt, és mindezért egy terembe jutottunk ahol zazen (hangzavarban? 20 percben? turnusokban?) és teaszertartás (széken? tömegesen? hangzavarban?) volt. Én értem, hogy adomány, de ha már adományozok és nem csak interneten csekkfüzetben, hanem rendezvényen… akkor az a rendezvény lehetne… bővebb?
Így utólag, azt hiszem nekem ezért kellett elmennem,
一期一会
Ichigo-ichie
és örülök hogy ezzel a kalligráfiával találkoztam körítve a matchával és a virággal.
Nekem mind a zazen, mind a tea egy lassabb, csendesebb, nem tömeg dolog. A szertartás is így inkább érdekesség, és mutogatás volt mint szertartás. Mondom ezt kívülről. De én így éltem meg, így csak ezt tudom tovább adni. Azt hiszem ezt az Urasenkés közönségnek teáztatós koncepciót még nem tudtam elfogadni.
Ha nem lett volna ez a kalligráfia, akkor most negatívat írnék, félig materialistán, hogy mit nem adott 3000 Ft-ért a rendezvény.
Így viszont nagyon köszönöm az élményt, de mindemellett remélem, hogy a jövőben tudnak a szervezők fejleszteni. Mesélni, magyarázni, beavatni. Megérkeztetni, lelassítani. Megmutatni.
Az első lépés talán az egyik legnehezebb.