Obubu – első menet

DSC03827

Peti barátommal úgy döntöttünk kipróbáljuk egy kis japán teaföld terményeit.

Az Obubu teakereskedés egy érdekes koncepcióra épül. (érdemes elolvasni amit magukról írnak) Régi, elhagyott földeket vesznek birtokba és lelkesen feltámasztják őket a tetszhalott állapotból. Sőt, lehet az egyes teaföldjeiket támogatni, és ekkor szüretek után kapunk teát a “saját” földünkről. Ez egy aranyos marketingfogás, de nem kis vonzerővel bír. Szóval úgy gondoltuk, hogy ha már annyit hallottunk róluk, itt az ideje megkóstolni hogy a teáik vannak-e olyan jók mint az üzleti modell. Lehet náluk bemutatkozó csomagot venni, így erre csaptunk le, mert ha ők ezzel akarnak bemutatkozni, akkor valószínű jó áttekintést nyújt róluk.
Három hét várakozás után meg is kaptuk a borítékunk, amiben egy 15 elemű válogatást kaptunk. (Ami igazából 14 + egy adag genmai hogy saját kedvenc zölddel keverjük 🙂 ) Szépen ki is pakoltuk 🙂

 

DSC03824
DSC03826

Sajnos gyokuro nem volt benne , viszont a sencha (Sencha of the Wind) amivel kezdtünk kifejezetten lágy és gyokurós volt. Ezt csak ajánlani tudom mindenkinek. Az Obubu által javasolt sencha espresso készítési móddal készítettük, erről bővebbem egy következő bejegyzésben.

DSC03837

A kiázott levelek így néztek ki:
DSC03848
Megállapítottuk azt is, hogy a senchát enni is jó, ráadásul egy kis szója szósszal még meg is tuningoltuk 🙂

Másodszorra egy genmai volt soron. Semmi extra, hetköznapi iszogatós tea, de azt stabilan, megbízhatóan hozza.

Persze közben bőszen fotózgattunk is. Ez volt a rögtönzött stúdió:
DSC03840

Érdeklődve várom a következő alkalmat! Legközelebb négy különböző mértékben sütött houjicha-t fogunk egyszerre kóstolni 🙂

Thunderbolt – újfent beütött hozzánk a ménkő :)

DSC03879-mod

Azt hiszem úgy indult, hogy nézelődtem a Facebookon és Benoy képeinél kötöttem ki. Ő a Darjeeling székhelyű Thunderbolt teakereskedés tulajdonosa, óriási lelkesedéssel, ember és teaszeretettel. Ha már nála jártam felnéztem az oldalára és bele is futottam egy nagyobb akcióba 🙂 Az indiai tea nem épp puerh, így a kor nem tesz epp jót neki. Így Darjeelingből mindig a friss, az idei, az előző szedés az értékesebb és a kelendőbb. Én viszont szeretem az egy eves raktáron maradt leveleket is. Nem veszt annyit, hogy ne tudjam élvezni mint mindennapi teámat. Ezért a -70% egyes tavalyi teákra vonzó ajánlat volt 🙂 Riasztottam is a teás ismerősöket és hárman rendeltünk összesen olyan 1200g teát. Ez a csomag is olyan három hetet váratott magára, majd végre megérkezett a már ismerős viasszal lepecsételt vászoncsomagolású dobozban. Tartottunk is egy gyors szétosztó szeánszot, sajnos mindannyian siettünk. De az ajandekba kapott két 30g-os idei second flush egyikét még azért megkóstoltuk 🙂 Kíváncsian várom a többit!

DSC03883
DSC03886
DSC03887
DSC03892

(Zárójelesen megjegyezném a nap tapasztalatát, hogy prémium gyokuro-t és két féle shu puerh-t egyszerre kóstolgatni igencsak intenzív élmény 🙂 mondhatni lerepült a fejünk 🙂 )

Shinobi cha

Én még ilyenről sosem hallottam 🙂

Mindenképp ki fogom próbálni és majd mesélek!

 

Tamásnak köszönhetően rátaláltunk Dénes cikkére is a CarpeDiemtől

Idézem:

Bizonyára kevesen gondolnak a most következő receptre, ha jeges teára terelődik a szó. Mutattunk már sokfélét, de egyértelműen ez a legjobb. Csak az teszi lehetővé az elkészítését, hogy a tea kitűnő minőségű, garantált helyen készült és persze van benne elegendő “szufla”, azaz tartalom. Tehát teríts meg a teához, hűtsd le a tisztított, vagy, ha szerencsés vagy, a tiszta forrásvizedet. Tedd ugyanezt a teáskannáddal. Hűtsd le, már ez maga amolyan anti-tea-tett. Aztán mérd ki a szokásos mennyiségű gyokuro teádat és tedd a kannába. Helyezz rá pár jégkockát és öntsd fel a jeges vízzel, ne sokkal, elegendő lesz 3 csészényi, csupán 100-120 ml. A várakozás valamivel több, mint a rendes felöntés esetén, de nem túl hosszú, mondjuk 3-3,5 perc. Ugyanezt elkövetheted a legfinomabb sencháddal, kariganéval és matchából a jeges célra készített matchákkal. Külön hidegvizes teát isbemutattunk már emitt. A hideg, vagy jeges vizes felöntés lényegében nem különbözik az egyéb felöntésektől. A tea vízben oldható anyagai, a polifenolok, a koffein így is eljutnak hozzánk, csak jóval lassabban, ezért lágyabbnak, sőt finomabbnak fogjuk érezni. Elnyújtott öröm lesz.
Az viszont nem javasolt, hogy elfeledkezzünk, tíz perceken át a teán hagyjuk a vizet, mert így jegesen is túlöntött lesz. Talán fölösleges figyelmeztetés, hogy a teához használt jég is tiszta vízből származik, másképp minden erőfeszítésünk kárba vész.
Itt az eredmény, legalábbis az első felöntés. Ha a tea zöldség, akkor zöldséglé. Ha a tea egy régi tradíció itala, akkor esszencia. Ha a tea tea, akkor ez valami egészen különleges dolog. Ezzel a módszerrel, nagy odafigyeléssel még legalább 8-10-szer önthető fel a tea, de az ötödik felöntéstől már aktív közreműködést kíván; lapogassuk, lapozgassuk, nyomkodjuk, préseljük. Mindez több, mint egy órát fog igénybe venni, mert a második ötös sorozat felöntései már jóval hosszabbak.