Tetere teaház – Barcelona

Ha Barcelonában jártok van egy hely ahová el kell néznetek, ez pedig a Tetere teaház és teabolt. Külvárosi (ez túlzás azért, nem központi) bolt, úgyhogy egy nagyobb sétával érhető el. Persze metróval ezen lehet egy kicsit gyorsítani (Lesseps-től 5-10 perc séta). Illetve érdemes figyelembe venni, hogy 17.00 – 22.00-ig vannak nyitva. Ezt akkor tudtam meg amikor elősször sétáltam a bolthoz 3 körül. 🙂 Viszont a Park Güel egész közel van, úgyhogy akár egy túristás nap végére is szépen beilleszthető. Én is ott kötöttem ki a nyitásig hátralevő időben. Majd 16.55-re vissza is értem és a tulaj is befutott egy 10 perccel később 🙂 Úgyhogy együtt nyitottunk és közben egy jót beszélgettünk ( itt meg is osztanám a titkot ahogy rájuk találtam: google puerh, sheng és shu kulcsszavakra. Ahol ezt használják ott van remény 🙂 )

 

A tulaj mint kiderült nem egyedüli, a feleségével együtt viszik a helyet. A srác egy örökvidám, lófarkas, mosolygós spanyol és a felesége pedig kínai (ami meglehetős előny ha az ember kínával üzletel). A harmadik “tulaj” a hihetetlenül aranyos óriáscsecsemőjük, aki mindig ott volt bármikor is mentem 🙂 Főleg a sráccal beszélgettünk. Jól beszél angolul. Szívét lelkét a helybe teszi. Talán ettől éreztem magam egyből otthonosan, mintha Petiékhez néztem volna be.
DSC02873

A teaház és a bolt külön bejáratokkal rendelkezik, így kellenek ketten hogy mindkettő nyitva legyen.

Ennek köszönhető, hogy amikor először mentem, meg kellett várnunk a feleségét, hogy ne kelljen zárni nyitni mindent állandóan. A várakozáshoz leültem a teaházban, és ehhez pedik egy finom oolongot kaptam társaságnak.
DSC01651

A teaházban érdekes berendezéseket lehet találni. Kicsi és nagyon hangulatos hely, amiben a rendelkezésre álló cső alaprajzot nagyon jól feldobták.

Kétszer jártam itt és mind a kétszer haza érkeztem.

DSC01647
DSC01644
DSC01646 A hátsó elbújós rész

DSC01648 Ez pedig a kedvenc tálcám innen, egy régi kínai kézimalom újrafelhasználásából

 

DSC02876 A bolt rész

DSC02870

Üvegből mindenféle

DSC02869

DSC02871

A pénztár és mögötte a kincstár

DSC02872
A kannák és a gaiwanok
Ide készülnek, a pecsét mellett rajta van az aljukon hogy Tetere.
Majdnem elcsábultam egy szép kannára. Párszor már meg is bántam hogy nem 🙂

DSC02874Egy kisebb puerh készlet. A piros toucha és lepény család lent egy érdekes széria. Minden évben az aktuális év állatának képe van a csomagoláson.

Gaiwan

Ugyebár beígértem hogy csinálok majd bejegyzést gaiwan használatról…

Lett is nem olyan rég egy új gaiwanom ami erre nagyon is megfelelt volna…

Amíg ma este ennek is eltörtem a tetejét…

Valakinek egy törhetetlen raktáron?

Arany sárkány – vigyázat, harap!

Kimaradt egy puerh beszámolóm!
Szörnyű hogy telik az idő. Annyi mindent szeretnék ide írni és egyszerűen nem sikerül.

Szóval, volt szerencsém megkóstolni az Aranysárkányt (ha jól emlékszem, cáfoljatok meg ha nem)

Gyönyörű csilivili díszcsomagolás

DSC00472

DSC00473

DSC00475

Nagyon jó minsőégű, “öreg”, karakteres shu puerh.
Ehhez mérten kicsit szögletes,  hozzá illő kannában készült

DSC00476

DSC00477

A színe már sokat elárul

DSC00482

Még a sokadik körben is

DSC00479

 

Nagyon jó, mély puerh.

Ha tehetitek, kóstoljátok (sokszor, sokat) 😉

Marumoto

Új bolt a városban!

Marumoto

(nem, ez még nem az enyém… sajnos…)

Marumoto

A pont jó méretű bolt, kincsekkel megtöltve. Új dolgok boltja. Japán vegyes cukiságok, de a bolt fele az ami nekünk most érdekes. Teás eszközök és teák. Méghozzá minőségi japán teák és gyönyörű Tokonome és egyéb kannák, csészék, chawanok. Az eladók barátiak és nagyon segítőkészek. A hölgy papírra leírta nekem a teljes tealapjukat, kézzel.

Ha a Deák térnél jártok mindenképp nézzetek be.

Egy ilyen boltot szeretnék én is egyszer 🙂 (esetleg egy kicsit nagyobb teázó résszel 🙂 )

Én vele köszöntem meg a nyitást:

Continue reading Marumoto

Le Palais Des Thés: Grand Lapsang Souchong

 

Van egy zacskóm ebből a teából. Kaptam ajándékba. Minőségi, nagyon jó tea.  Egy polcon üldögél, és csak nagyitkán nyújtom ki érte a kezem. Dobozba se tettem át, nincs neki dedikálható dobozom 🙂 Mert hát, ez a tea egy karakter. Méghozzá átható és maradandó.

Emlékszem, hogy Nagypapámnál a kamrába belépve volt olyan illat, mint ami ennek a teának van (akár 5 méterről), ahol lógtak a rúdról a kolbászok, szalámik. Füstölt, nagyon füstölt tömény, domináns illat.

Van olyan hogy megkívánom.

Ritkán.

De akkor egy kincs.

Szép álmokat!

Cha Zen ichi mi – egy tea Japánért

DSC00562

A blog egy leendő társszerzőjével elmentünk a Műcsarnokba egy teaszertartásra.

A belépéskor egy nagy asztalnyi raku kerámia és kalligráfia fogadott, majd a belépős kassza a múzeumba, a terem bejáratánál pedig a teajegy árus. Olyan másfél-két óra múlva furcsa, vegyes érzéssekkel jöttem el. Majd 3000 Ft-ba került fejenként a belépő és a tea együtt, és mindezért egy terembe jutottunk ahol zazen (hangzavarban? 20 percben? turnusokban?) és teaszertartás (széken? tömegesen? hangzavarban?) volt. Én értem, hogy adomány, de ha már adományozok és nem csak interneten csekkfüzetben, hanem rendezvényen… akkor az a rendezvény lehetne… bővebb?

Így utólag, azt hiszem nekem ezért kellett elmennem,

DSC00571

一期一会
Ichigo-ichie

és örülök hogy ezzel a kalligráfiával találkoztam körítve a matchával és a virággal.

Nekem mind a zazen, mind a tea egy lassabb, csendesebb, nem tömeg dolog. A szertartás is így inkább érdekesség, és mutogatás volt mint szertartás. Mondom ezt kívülről. De én így éltem meg, így csak ezt tudom tovább adni. Azt hiszem ezt az Urasenkés közönségnek teáztatós koncepciót még nem tudtam elfogadni.

DSC00568

Ha nem lett volna ez a kalligráfia, akkor most negatívat írnék, félig materialistán, hogy mit nem adott 3000 Ft-ért a rendezvény.

Így viszont nagyon köszönöm az élményt, de mindemellett remélem, hogy a jövőben tudnak a szervezők fejleszteni. Mesélni, magyarázni, beavatni. Megérkeztetni, lelassítani. Megmutatni.
Az első lépés talán az egyik legnehezebb.